Mielőtt elkezdenénk a lovaglást, a lovunkat mindig le kell ápolni, hisz ha csak egy kis darab széna vagy szalma marad a nyeregalátét alatt, már az is könnyen feltörheti a ló hátát, nagy fájdalmat okozva neki ezzel.

Amikor belépünk a bokszba, legelőször a vakarót vigyük magunkkal. Ez a szerszám készülhet fémből vagy gumiből. Körkörös mozdulattal használjuk, elérve ezzel azt, hogy fellazítsuk a ló szőrébe ragadt koszt, és hogy eltávolítsuk a kihullott lószőrt. Ha ez meg van, a lóvakaróba ragadt piszkot bármely felületen óvatosan kiütögethetjük belőle.

A legalapvetőbb eszköz a lóápolásnál a szőrkefe. Ezt a ló szőrének növekedési irányával párhuzamosan használjuk, soha nem visszafelé. A lényeg, hogy határozott, erős, hosszú mozdulatokkal használjuk ezt a szerszámot. A vakaró után használjuk, hogy a fellazított szőrt teljesen kitisztítsuk. A beleragadt szőrt, port és koszt a vakarón tudjuk kipucolni belőle.

Ezután következik a gyökérkefe. Ez egy durvább, erősebb szálakból készült kefe, és arra való, hogy a ló sörényéből és farkából kiszedük a beleragadt széna- és szalmadarabokat. (Ez a szerszám egy sörényfésűvel is helyettesíthető, hisz az is ugyanúgy megfelel erre a célra)

Végül a patakaparás következik. Ha a ló patájába sár vagy szalma ragadt, akkor ezt el kell távolítanunk. Erre való a patakaparó. Azért, hogy felvegyük és kitisztítsuk a ló lábát, erőteljesen neki kell dőlnünk a ló oldalának, és két kezünket a lábán végighúzva fel kell emelnünk a lábát. A legtöbb ló erre a mozdulatra már fel is adja a lábát, azonban akadnak olyan lovak, akik érzik, ha a lovas bizonytalan, és neki egyáltalán nem adják fel a lábukat. A patakaparásnál vigyáznunk kell a ló sarokvánkosára, mely a pata hátsó oldalánál van, és elég érzékeny rész. A tisztítást a ló nyírjében végezzük, mely egy elölről hátrafelé szélesedő, V betű alakú terület. Ha a ló patájának ebbe a részébe kavics vagy sár ragad, és úgy lovagolunk vele, könnyen lesántulhat. A patakaparást a lovaglás után is el kell végezünk.

Ha fürdejük a lovunkat (többnyire nyáron), nagyon fontos eszköz még a tajtékvonó. Ezt is a szőr mentén használjuk, és arra való, hogy a ló szőréről lehúzzuk vele a vizet. 

A lóápolás körülbelül ennyi, esetleg egy puha ronggyal vagy szivaccsal áttörölhetjük a ló szőrét, hogy fényesebb legyen, de ezt már nem muszály. Lovaglás után viszont ha a ló megizzadt, akkor egyszerű szalmával áttöröülhetjük a lovat. Ez serkenti a vérkeringést és elnyeli az izzadtságot. Ezt nevezik szalmacsutaknak.